Növényvilág

A homoki erdőssztyepp-tölgyesek szárazabb típusait pusztai tölgyesnek, az üdébb, zártabb változatot pedig gyöngyvirágos tölgyesnek nevezzük. A pusztai tölgyesre jellemző a többé-kevésbé kiritkuló lombkoronaszint és az alatta megjelenő fejlett cserje- és gyepszint. A szárazabb termőhelyeken az erdős vegetáció a nyílt, pannon homoki gyepekkel váltakozik. Minden szintben nagy fajgazdagsággal találkozunk.

A gyöngyvirágos tölgyesek zárt lombkoronaszintjében uralkodó a terebélyes koronájú kocsányos tölgy (Quercus robur), de jellemző két hazai nyárfajunk, a szürke nyár (Populus canescens) és a fehér nyár (Populus alba) is. Kevésbé gyakori fafajok a mezei szil (Ulmus campestris), a mezei juhar (Acer campestris), a vadkörte (Pyrus pyraster) és helyenként a bibircses nyír (Betula pendula).

A kedvező fényviszonyok, megfelelő vízgazdálkodás miatt jól fejlett cserjeszintben gyakori a fagyal (Ligustrum vulgare), az egybibés galagonya (Crataegus monogyna), megjelenik a mogyoró (Corylus avellana), a csíkos kecskerágó (Euonymus europaeus), vagy a kökény (Prunus spinosa).

Az árnyasabb, zártabb gyöngyvirágos tölgyesek gyepszintjére jellemző a fűfélék, így a ligeti perje (Poa nemoralis) és az erdei szálkaperje (Brachypodium sylvaticum) tömeges jelenléte. Gyakran előforduló lágyszárúak a soktérdű és a széleslevelű salamonpecsét (Polygonatum odoratum, P. latifolium), az erdei ibolya (Viola sylvestris), a kőmagvú gyöngyköles (Lithospermum purpureo-coeruleum), és a kertekből is ismert gyöngyvirág (Convallaria majalis).

A nyíltabb pusztai tölgyesek alatt és a facsoportok közötti gyepfoltokban keverednek a pannon homoki gyepek és az erdők társulásalkotó fajai: homoki csenkesz (Festuca vaginata), pusztai csenkesz (Festuca rupicola), a keskenylevelű perje (Poa pratensis ssp. angustifolia) és az árvalányhaj fajok (Stipa spp.). Jellemző a tarka nőszirom (Iris variegata), a piros gólyaorr (Geranium sanguineum), a bablevelű varjúháj (Sedum maximum), koloncos legyezőfű (Filipendula vulgaris), szarvaskocsord (Peucedanum cervaria), sarlós gamandor (Teucrium chamaedrys), közönséges méreggyilok (Vincetoxicum hirundinaria), ösztörűs veronika (Veronica chamaedrys). A gyepszint fajai közül fontos szerepet játszanak a homokpusztai reliktumok (ún. maradványfajok): a területen Natura 2000 jelölőfajként is szereplő tartós szegfű (Dianthus diutinus) vagy a homoki nőszirom (Iris arenaria), a fekete kökörcsin (Pulsatilla nigricans) a homoki cickafark (Achillea ochroleuca), hegyi gamandor (Teucrium montanum) és a homoki árvalányhaj (Stipa borysthenica).

 

Oldaltérkép   Impresszum
© Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, WWF Magyarország,
    Nagykőrösi Önkormányzat
Utolsó frissítés: 2014.08.22.
Kapcsolat English